Gyermek Világjátékok: Kertész Balázzsal beszélgettünk

2017.07.19.

Kecskemét városa szokás szerint ott volt a Gyermek Világjátékokon, melyen szép sikereket értek el a sportolók. A labdarúgók megnyerték a kaunasi tornát, edzőjük a Hírös-Ép által delegált Kertész Balázs volt, a csapatot pedig Mercedes-KLA növendékek alkották. Kertész Balázzsal még a múlt hét folyamán beszélgettünk.

Kaunas

Kertész Balázs kékben, a kép baloldalán 

Miként alakult ki a csapat?

Annak idején még a Hírös-Ép indult ezen a tornán, én még játékosként voltam ott 2005-ben, édesapám, Kertész Zoltán volt az edzőnk, aki Lovas Zolival és Adamik Zolival látta meg a Gyermek Világjátékokban a fantáziát. Most is Hírös-Ép kötődésű edzőben gondolkodtak, a játékosokat pedig a Mercedes-KLA adta. Eredetileg Kemenes Gyuri ment volna a gyerekekkel, de ő végül nem tudta vállalni a tornát, így én ugrottam be a helyére, azokkal a játékosokkal mentünk ki, akiket még ő válogatott össze Lóczi Peti csapatából. Néhány edzésünk volt a torna előtt, amiken inkább az volt a cél, hogy néhány taktikai dolog mellett, találjuk meg a közös hangot a gyerekkel, mentálisan jó állapotban utazzunk ki. Pár évvel ezelőtt láttam őket, nagyjából képben voltam a képességeikkel.

Hosszú út után, már az első napon kiharcoltátok a továbbjutást.

Egy 2 napos buszút után értünk ki, ott gyakorlatilag még volt egy edzés lehetőségünk. Ki kell emelni, hogy rendkívül jó körülmények közt laktunk, egy olyan Campus állt rendelkezésre, ahol az összes sportoló együtt lehetett, onnan szállítottak mindenkit buszokkal a pályákra. Az átmozgató edzés során nézegettem a többi csapatot is, akkor már láttam, hogy az első ellenfelünkkel szemben esélyesek vagyunk. 12-0-ra nyertünk, de azért nem volt ez ennyire gyenge csapat, ha ők lőnek gólt az elején, biztosan máshogy alakul, de volt egy jó periódusunk, amikor pár perc alatt több gólt is lőttünk, így összeestek. A megbeszélt játékot tartották a srácok, a cél az volt, hogy önbizalmat szerezzenek, hiszen nem sikerült jól számukra a szezon, fel kellett őket rázni mentálisan. Erre ez a meccs jó volt, közben tudtuk, hogy a Tralee is 12-0-ra nyert a másik ellenfelünk ellen. Tudtuk, hogy egy sokgólos győzelem akár az első helyre is elég lehet, de itt görcsösebbek voltunk, nem is igazán azt csinálták a gyerekek, amit megbeszéltünk. A lényeg azonban az volt, hogy 3-0-os sikerünkkel továbbjutottunk.

Bár nem lettetek csoportelsők, így is elődöntőbe jutottatok. Az írek elleni vereség csalódás volt?

Én semmilyen terhet nem raktam a srácokra, azt kértem tőlük, hogy egy éles edzőmeccsnek fogjuk fel. A továbbjutás megvolt, maximum lélektani előnye lett volna az első helynek. Egy erős, egyénileg jól felépített csapat volt. Jól játszották az egy az egy elleni szituációkat, erre készülve alakítottuk mi is a játékunkat. 2-1-el fordultunk, addig tartották is a megbeszélteket a srácok, de utána indokolatlanul nagyképűen tartogatta az ellenfél a labdát, sokszor dekázgatva, így érthető volt, hogy elfogyott a türelem. Végül 3-2-re kaptunk ki, így egy szlovén csapatot kaptunk. Nekik két jobb képességű játékosuk volt, az egyik kis túlzással akkora volt, mint én. Őt kellett kivennünk a játékból, ami sikerült is, szép és magabiztos játékkal nyertünk 3-0-ra. Sajnos Száhl Petinek a térde fájt már, Perlaki Szilárdnak pedig kiugrott az ujja, de a kórházban ellátták, így nem történt nagyobb baj. Erre egyébként a szervezők nagyon odafigyeltek. Adamik Zolinak is nagy köszönettel tartozunk, mert ahogy haladtunk előre az időben, egyre jobban fáradtak a gyerekek, hol ez fájt, hol az fájt, ő viszont nagyon felkészülten jött, mindenkit ellátott.

csapat

Eljött a várva várt elődöntő és döntő. Mit lehetett még ekkor mondani a srácoknak?

Itt már csak a motivációs dolgokra lehetett hagyatkozni, addigra szerencsére egymásra is találtunk a gyerekekkel. Elhitték, hogy amit kértem tőlük végig a torna során, az működik. A házigazdákkal játszottunk ráadásul, ami mindig más. Azt kértem, hogy a labdaszerzésekből gyors gólokat szerezzünk, ez nekünk sikerült is, utána pedig kézben tartottuk a meccset, 3-0-ra nyertünk. Berta Csabinak talán egyszer kellett védenie. A döntőben aztán azzal az Illés Akadémiával találkoztunk, akik kétszer is nyerni tudtak a bajnokságban a srácok ellen. Ez érződött is, hiszen túlzott magabiztossággal mentek bele a meccsbe. A visszavágás lehetősége ott volt a gyerekek előtt, ráadásul egy nemzetközi torna megnyerésével. Nagyon akartak, nagyon küzdöttek, végül Száhl Peti szabadrúgásával nyertünk. A Hali bár egyértelműen jó képességű csapat, igazi helyzetig nem, csak távoli lövésekig jutott. Nem a szép játék dominált, de összességében megérdemelten nyertünk.

Miként élték meg a gyerekek a sikert?

Egyértelműen nagy volt az öröm, bízom benne, hogy ezt magukkal is viszik. A szombathelyiek érthetően csalódottak voltak, nem számítottak vereségre, de a szülők gratuláltak. Extrém helyzetben alakult ki ez az idei keret, de annál jobban működött, hiszen ez a legjobb labdarúgó eredmény, korábban a bronzérem volt a csúcs. Emlékezzünk meg azért a többiekről is, hiszen az atléták egy aranyat és egy ezüstöt hoztak haza, illetve egy judo arany is volt.

Jutott idő a kapcsolatépítésre is?

Ez természetes, illetve fontos része is a gyerekek szempontjából egy ilyen rendezvénynek. Muszáj volt engedni a srácokat, saját példámból is tudom, hogy ilyenkor mindenki szeret más országok versenyzőivel ismerkedni, lányokkal beszélgetni, így megtaláltuk erre is a megfelelő arányokat. Az utolsó estén egy hatalmas bulit is csináltak a szervezők a Campus területén. Az elődöntő előtt már nem akartak a srácok lemenni, de olyan kiskutya szemekkel nézték az ablakból, hogy én mondtam végül, hogy akkor ettől és eddig menjünk le sétálni. Nagyon jól álltak hozzá a gyerekek, ők is átérezték azt, hogy bár a közösségi élmény jó dolog, nagy eredményt érhetnek el, így semmi probléma nem volt. A Sopron és a Szombathely is ott volt, velük például nagyon sokat segítettünk egymásnak a torna során, folyamatosan megbeszéltük, hogy melyik ellenféltől mit láttunk.  

Mennyire volt megterhelő a torna?

A játékidő 2x20 perc volt, ami nagyon sok, hiszen minden nap két meccs volt, így gyakorlatilag 3 nap alatt 3 teljes meccset játszottak. Ezt már az elején szokni kellett, hogy 5+1-ben, 2 cserével hogyan alkalmazkodjunk. Az erősebb felépítésű srácok nagy előnyben voltak minden csapatban, gyakorlatilag a félpályát átlépve már minden lövőhelyzet volt. Nekünk is volt ilyen emberünk szerencsére, de itt nem volt üresjárat, végig futni kellett, hiszen pillanatokon belül helyzet alakulhatott ki. Ahogy haladtunk előre az időben, egyre jobban kijött a fáradtság, mindenkinek fájt már valamilye, az izmok sem úgy regenerálódtak. De a srácok hatalmas akaraterővel küzdöttek, ezért is nyertük meg a tornát.

Mi a jövő a Gyermek Világjátékok tekintetében?

Jövőre Jeruzsálemben rendezik, ezzel a sikerrel pedig megerősítette helyét a labdarúgás. Ami a távolabbi jövőt illeti, közelednek az álláspontok, így 2020-ban nagy eséllyel Kecskeméten kerülhet sor a rendezvényre. 


A győztes csapat kerete: 

Perlaki Szilárd, Sörös Patrik, Berta Csaba, Kasztel Balázs, Száhl Péter, Szebellédi Gergő, Szalai József,  Récsei Péter.

Megye I.
1. Kecskeméti LC 36
2. Jánoshalmi FC 28
3. Kecel 25
4. KHTK 18
5. Kiskunhalas 16
6. Kalocsa 15
7. Lajosmizse 14
8. Akasztó 14
9. Soltvadkert 14
10. Bácsalmás 14
11. Kiskőrös 11
12. Kunszállás 10
13. Harta 9
Részletes tabella
Közösség
Facebook
YouTube
Instagram
Coub
Twitter